Kiera Cass: A Párválasztó

11/24/2013 , , , ,

The Selection #1

SPOILER VESZÉLY!

Kiera Cass: A Párválasztó
Eredeti cím, megjelenés éve: The Selection, 2012
Kiadó, kiadás éve: Gabo, 2013
Oldalszám: 360
Fordító: Gázsity Mila
Fülszöveg:
Harmincöt lány. Egy korona. Egy lehetőség, ami az életben csak egyszer adódik. A Párválasztóban részt vevő harmincöt lány számára ez életük legnagyobb esélye. Egy lehetőség arra, hogy kiszabaduljanak abból az életből, amibe beleszülettek. Hogy belépjenek egy világba, amiben csillogó ruhákat és felbecsülhetetlen értékű ékszereket hordanak. Hogy palotában lakjanak és a csodás Maxon herceg szívéért vetekedjenek egymással. America Singer számára azonban kész rémálom Kiválasztottnak lenni. Azt jelenti ugyanis, hogy hátat kell fordítania titkos szerelmesének, Aspennek, aki egy alsóbbrendű kasztba tartozik. El kell hagynia az otthonát, hogy beszálljon az ádáz közdelembe egy koronáért, amire nem is vágyik. Egy palotában kell élnie, amit a lázadók erőszakos támadásai fenyegetnek állandóan. Aztán America megismeri Maxon herceget. Lassan megkérdőjelezi addigi terveit, és rádöbben arra, hogy az élet, amiről mindig is álmodott, talán köszönő viszonyban sincs a jövővel, amit korábban még csak el sem képzelt volna.
Ez az első olyan könyv, amit a BookTube hatására akartam elolvasni. Hihetetlenül népszerű ez a regény világszerte, ezért rengeteg videóban feltűnt már a gyönyörű borítójával együtt. Októberben sikerült megkaparintanom magamnak a könyvtárból, de a nagy lelkesedés átcsapott aggodalomba, hogy mi lesz, ha ez is egy túlértékelt könyv és mi lesz, ha egyáltalán nem fogom szeretni. Egy hónapig csücsült a szobámban, mire úgy döntöttem, hogy belevágok az olvasásába.
Egyáltalán nem bántam meg, hogy elolvastam és nyugodt szívvel tudtam letenni, mivel tetszett. Abban biztos vagyok, hogy bekerült a kedvelt könyveim közé. Három-négy nap alatt olvastam ki, ami mostanában csúcsidőnek számít nálam és ebből is látszik, hogy mennyire élveztem a könyvet. Nagyon olvastatta magát, mindig többet és többet akartam megtudni a történetről és a szereplőkről.

A fülszöveg alapján egy romantikus lányregénynek tűnt, amit egy kis disztópiával fűszerezett meg az írónő. Szerintem egyáltalán nem lett egy tipikus, nyálas szerelmi történet és ezért nagyon hálás vagyok a szerzőnek. Olvasás közben sokszor felmerült bennem, hogy ez olyan, mint Az éhezők viadala, csak csajos kiadásban, vér nélkül. Aztán Az Elit (a sorozat második része) hátoldalán olvastam a Publishers Weekly kritikáját, amiben pontosan ez a gondolat fogalmazódik meg:

"Mintha az Éhezők viadala (leszámítva a véres jeleneteket) és a Nagy Ő (leszámítva a véres jeleneteket) elegye lenne."

Forrás: Tumblr
Én ezzel a mondattal teljes mértékben egyetértek! Ez valóban igaz erre a regényre. Szerintem egyáltalán nem negatív kritika és nem kell úgy gondolni a könyvre, mint egy olcsó utánzatra, mert megvannak a maga sajátosságai. A kasztok felépítése és az egész Párválasztó dolog azért hajaz Az éhező viadalára, ezt azért ne tagadjuk! A könyv elején volt Americának egy olyan mondata, hogy életre-halálra fognak megvívni a lányok és akkor kicsit elgondolkoztam, hogy ezt mennyire gondolta komolyan. Persze csak átvitt értelemben értette, de elég érdekes lett volna így a történet, ha ez valóban igaz lett volna. :D

A történetnek nagyon sajátos hangulata van, főleg azért, mert egy új, disztópikus világban járunk, ahol Amerika helyén egy új monarchia áll, Illéa. A kasztrendszert jól építette fel az írónő és az pedig kifejezetten tetszett, hogy van lehetőség a kasztváltásra. Természetesen a lányok mind felfelé szeretnének házasodni, kivéve Americát, aki boldogan hozzámenne Aspenhez, aki alsóbb kasztból származik. Elég jól megismerjük Illéa világát, sokat megtudunk a történelméről, az ottani életről és a rendszer működéséről.
Emellett bontakozik ki az egész sztori, amire nem mondanám, hogy izgalmas, de mégis felkelti az olvasó figyelmét. Végigkövethetjük a lányok mindennapjait a palotában és America gyötrődését a két fiú miatt.

Pontosan ezért egy kicsit tartottam a szereplőktől. Americától a körülötte kialakult szerelmi háromszög (vagy inkább sokszög?) miatt, Maxontól pedig azért, mert egy HERCEG. De pozitívan csalódtam bennük és megnyugtató érzés, hogy sikerült őket megkedvelnem.
America művészlélek, ezért eléggé közel éreztem magamhoz, de a többi személyiségjegye miatt is szimpatizáltam vele. Végig őszinte (vagyis többnyire...) és mindenről megvan a véleménye. Azt pedig ki kell emelni, hogy főleg a családja miatt vesz részt a versenyen, hogy segítse őket, ami szerintem nagyon rendes tőle. Az már más kérdés, hogy később, miután már megkedvelte a herceget, más is motiválja őt, nem csak a temérdek étel.
Maxon egy igazi úriember, egy vérbeli herceg, de mégis vicces és nagyon szerethető figura. Elég nehéz helyzetbe került, hiszen harmincöt gyönyörű lány küzd a szerelméért és a koronáért. Nincs könnyű dolga, hiszen nem csak arra kell odafigyelnie, hogy mit súg a szíve, hanem arra is, hogy mi lenne a legjobb az országnak. Én, mint örök romantikus, azt mondanám, hogy válassza Americát, de...
Ott van Aspen. Sokan nem kedvelik őt, azonban én megszerettem és ugyanolyan helyzetbe kerültem, mint America: a két fiú között őrlődöm. Az valóban igaz, hogy egy idióta, amiért szakított Americával és amit én egy kicsit gyáva dolognak tartottam. De miután bocsánatot kért a lánytól, én is megbocsátottam neki. Hogy őszinte legyek, azért én szurkolok neki, hiszen az úgy érdekesebb lenne, hogyha America a végén nem a herceget, hanem a szegény Hatost választaná (aki később már Kettes, hiszen katona lett).
A lányok közül kettő emelkedik ki igazán: Marlee, aki America barátnője lett a palotában és Celeste, az ősellenség. Marlee-t én sokáig kedveltem, hiszen nagyon kedves lány, de amikor bevallotta Americának, hogy nem hiszi, hogy valaha is bele tudna szeretni a hercegbe, majd bekerült az Elitbe és örült, mint majom a farkának, akkor nagyon mérges voltam rá. Ezzel valamilyen szinten elárulta magát, hogy nemcsak a herceg, hanem a korona is nagyon érdekli őt. Celeste pedig egy gazdag, beképzelt fruska, akit csak a korona és önmaga érdekel. Remélem Maxon hamar ki fogja rakni, mert nehezen viselem el az ő személyiségét.
America családját kedveltem, ami nem csoda, hiszen egytől egyig művészek. Legjobban az apukáját szerettem meg, aki nagyon szimpatikus, csendes személyiség és aki a háttérbe húzódva támogatja  lányát. Az édesanyja erőszakossága néha idegesített, bár megértem, hogy a Párválasztó egy vissza nem térő alkalom a család számára. May nagyon lelkes, kicsit hiperaktív lány. A legjobban az tetszett benne, hogy mennyire szereti a nővérét és hogy America is mennyire szereti őt. A család legkisebb tagja pedig Gerad, aki a család fekete báránya, mivel nem igazán jeleskedik a művészeti ágakban, hanem a tudomány és a foci érdekli őt a leginkább.

Forrás: Tumblr
Az a jó ebben a történetben, hogy egyáltalán nem tudni, hogy kit fog választani America. Legalábbis ebben a könyvben még nem tudjuk meg. Az, hogy mi lesz a folytatásban, arra még várnom kell. Azért nem siettem gyorsan a könyvesboltba Az Elitért, mivel a harmadik rész, a The One csak májusban fog megjelenni angolul, tehát addig valahogy ki kell bírnom. Ha már most elolvasnám Az Elitet, akkor az utolsó rész megjelenéséig hússzor elhaláloznék az izgalomtól.

Annyira tetszett ez a könyv, hogy olvasás után felnéztem Kiera Cass honlapjára, ahol sok érdekes információt lehet találni A Párválasztóról. Az egyik legérdekesebb menüpont a Kivágott jeleneteké, ahol természetesen olyan jeleneteket olvashatunk el, amik végül nem kerültek be a regénybe. Egy résznél volt hiányérzetem a könyv olvasása közben és végül kiderült, hogy onnan valóban kitöröltek egy jelenetet. Ez nem más volt, mint amikor America meglát egy kislányt a repülőtéren egy "A VÖRÖS HAJÚAK A NYERŐK" ("Redheads Rule!") táblát szorongatva. Nagyon hiányzott nekem az, hogy odamenjen a kislányhoz, de mint kiderült, az írónő megírta ezt a jelenetet, azonban valamilyen oknál fogva kikerült a történetből. Ezt én nem töröltem volna ki. A másik jelenet, ami szerintem maradhatott volna a könyvben, az az, amikor America figyelmezteti Maxont Celeste és Bariel valódi személyiségéről. Szerintem ez így sokkal hatásosabb lett volna, mint ahogy valójában történik a könyvben. A többi kivágott jelenetről szerintem jó döntést hoztak.

Amire pedig valósággal rávetettem magam, az az írónő által összeállított dallista volt. Minden dalba belehallgattam és egy részüknek amerikai romkom hangulata volt, a másik felük pedig rockos volt, ami szerintem nem illik túlságosan a könyvhöz. Ellenben a dalszövegek nagyon passzolnak a történethez. Örültem, hogy két OneRepublic dal is felkerült a listára (Made For You; Mercy), de az abszolút kedvencem mégis a Paramore Fences című dala lett.


"You can't turn back
Because this road is all you'll ever have."
/Paramore/

Forrás: Tumblr
Már említettem, hogy a borító fogott meg leginkább és miatta kezdtem el érdeklődni a könyv iránt. Annyira gyönyörű, hogy azt szavakkal ki sem tudom fejezni. A ruha, az egész koncepció tökéletes. Azonban amikor megnéztem a fotózásról készült videót, döbbenten kellett tudomásul vennem, hogy az eredeti ruha nem türkizkék volt, hanem lila és hogy a lány haja sem ennyire vörös. Ez elég sok utómunkát követelhetett meg, hiszen rengeteg dolgot át kellett színezni a képen ahelyett, hogy egyszerűen kék ruhát adtak volna rá.
Ez persze nem von le a borító szépségéből, habár a magyarral azért van egy kis problémám. Mostanában nagyon népszerű, hogy a magyar kiadásokon rajtahagyják az angol címet és aláírják a magyart. Ehhez hozzá kell szoknunk, mivel ez a trend még csak most kezd elterjedni, de azt nem értem, hogy a gerincére minek kellett mindkettőt rápasszírozni. Szerintem ott már bőven elég lett volna A Párválasztó, mert azért mégiscsak egy magyar nyelvű könyvről beszélnünk. kiadó logic.

Az utolsó dolog, amit még meg szerettem volna említeni, az A Párválasztó filmadaptációja. Egy tévésorozatot szerettek volna készíteni belőle, viszont egyhamar ez nem fog bekövetkezni. Két szereplőgárdát is kiválasztottak, szerintem az egyik rosszabb volt, mint a másik, úgyhogy örülök neki, hogy ez a project nem fog megvalósulni a közeljövőben. Olyan színészeket válogattak össze, akik szerintem kinézetileg nem igazán tudták visszaadni a szereplőket. Volt, aki sokkal idősebbnek nézett ki, mint maga a szereplő, volt, akinek teljesen más volt a bőrszíne, mint a könyvben (ez nem rasszista megjegyzés). Azért én nagyon szeretném, hogyha egyszer elkészülne ez a sorozat vagy akár egy egész estés mozifilm, mivel nagyon szerethető történet.

Én mindenkinek ajánlanám ezt a könyvet, de főleg azoknak, akik szeretik a romantikát, a disztópiát és a szerethető karaktereket. Aki pedig már olvasta, az pedig folytassa Az Elittel!

UI: Végezetül pedig egy vicces videó. A Párválasztó négy percben, Barbie babákkal!


"No, I’m not choosing him or you. I’m choosing me."

Hasonló bejegyzések

4 megjegyzés

  1. Ráadásul Budapesten forgatták, amit leforgattak belőle! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én miért maradok le mindig ezekről?! :((

      Törlés
  2. Válaszok
    1. Jó, de már egy ideje ismerem! Szóval valahogy eljuthatott volna hozzám a hír! :P

      Törlés